1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
|
<h2>Mongolok</h2>
<p>A mongol csillagképek a nagy keleti civilizációk szellemi örökségét hordozzák, amire nagy befolyást gyakorolt az ősi kínai civilizáció és a buddhista hagyomány. Ez nagy számú mítoszt eredményezett. Az égbolt kultúrája tükrözi a mongol természeti környezetet, a vadvilágot és a növényeket. A kozmogónia gazdagsága talán annak is köszönhető, hogy az égbolt egész évben jól megfigyelhető (ez részben még napjainkban is így van). A múltban az égbolt ismerete életfontosságú volt a hosszú távú utak megtételéhez. </p>
<h3> Csillagképek </h3>
<p> A csillagok általában egy-egy állatot jelképeznek, amint körutat tesznek a Sarkcsillag körül, amit egy arany bot szimbolizál (<em>Altan Hadaasz</em> mongol nyelven). Majdnem mindegyik mongol elnevezés hasonló ahhoz, amit az európai kultúrában ismerünk, néhánynak azonban teljesen más neve van, ilyen például a <em>Num Szum</em> ("Az íj és a nyílvessző"), ami a Hattyú csillagképnek felel meg, vagy a <em>Dolun Burkhan</em>, ami a Nagy Medve (=Göncölszekér) hét csillagának megfelelője. A nyári égbolt csillaghármasa, a Vega, a Deneb és az Altair három szarvast jelképeznek (<em>Gurvan Maral Od</em>). A Kassziopeia öt asszonyt ábrázol a mongol csillaghit szerint (<em>Hun Tavan Od</em>).</p>
<h3> Csillagok és bolygók </h3>
<p> A tibeti-mongol asztrológia a szabad szemmel látható öt bolygóra alapozva alakult ki, ezek pozícióit vették számításba. A hét napjait ez az öt bolygó, valamint a Nap (<em>Nar</em>, vasárnap) és a Hold (<em>Szár</em>, hétfő) jelképezik. A Naprendszer látható bolygói a hét egyéb napjainak felelnek meg: Merkúr <em>Bud</em> (szerda), Vénusz <em>Szugar</em> (péntek), Föld <em>Delkhii</em>, Mars, <em>Angarag</em> (kedd), Jupiter, <em>Barhasbadi</em> (csütörtök), Szaturnusz <em>Szancsir</em> (szombat), Uránusz <em>Tengeriin-van</em>, Neptunusz <em>Dalai-van</em> és Pluto <em>Dalkhii-van</em>. Az utóbbi három elnevezésben a "-van" végződés a mongol nyelvben a hercegi címnek felel meg. Ezeket a bolygókat a többihez képest jóval később nevezték el. A Pluto mongol neve fordítható úgy, mint "A hercegi föld", utalva arra, hogy ez nem az a föld, amin a hétköznapi emberek járnak. Az Uránusz nevének jelentése: "hercegi égbolt", a Neptunuszé: "hercegi óceán". Meg kell jegyezni, hogy a "herceg" kifejezés nem szó szerint értendő. Az égi objektumok fenti elnevezései végső fokon a szanszkrit nyelvből lettek átvéve; ezeket a mai Mongólia lakói is használják, többnyire nem hivatalos körökben. </p>
<p> A <em>Tengeriin Zadas</em> a Tejút. Fordításban: "Égi vonal" (<em>Tengeriin</em> az "égbolt", ami egyúttal az égbolt istenét is jelenti, és <em>Zadas</em>: "vonal"). Egy jól ismert mongol monda az Alcor csillagra vonatkozik a Nagy Medve csillagképben, ami a Mizar fölött helyezkedik el. Ez egy védő és gyógyító csillag. <em>Tengeriin</em> helyezte ide (az égbolt istene), hogy óvja a Mizart. Dzsingisz khán hadseregében (13. század) megkövetelték az íjászoktól, hogy olyan éles szemük legyen, amivel látják a különbséget a Mizar és az Alcor csillag között.</p>
<p> Történelmi szempontból ez a kiemelkedő ismeret a csillagokról és az égboltról <em>Ulug Bég</em> (1394-1449; eredeti neve <em>Taraghay</em>) munkásságára vezethető vissza, aki csillagász, matematikus és kormányzó volt Szamarkandban, amikor az Oszmán Birodalom egészen Közép-Ázsiáig terjedt. Hanyagolva a hivatali kötelességeit, tanulmányozta az égi objektumok mozgását, és inkább csillagászati kérdésekkel foglalkozott. Ő volt az első, aki igen pontosan meghatározta a Szaturnusz forgási periódusát (<em>Szancsir</em>) egy 40 méter sugarú szextánssal. </p>
<h3> Mítoszok és legendák </h3>
<h4>A Nagy Medve csillagkép</h4>
<p> A mongolok különösen kötődnek a Nagy Medve csillagképhez. A csillagképből számukra hét csillag fontos, amik a medve farkát és a testét jelképezik. Ez a legenda az egyik legismertebb csillaglegenda a mai Mongóliában. </p>
<blockquote><p>Volt egyszer egy királyság, amiben nyolc árva fiú élt. A király és a királyné békésen kormányzott a birodalomban. Egyik nap egy szörnyeteg elrabolta a királynét. A király arra kérte a nyolc fivért, hogy hozzák vissza a királynét, és hozzátette: "Aki sikerrel jár, az megkapja az arany nyílvesszőt". Az árva fiúk együtt indultak el, hogy megmentsék a királynét. Két nap és három éjjel keresték a szörnyet, a harmadik éjjelen megtalálták és megölték a szörnyeteget. Visszahozták a királynét a kastélyba. </p><p>A király nem akarta eltörni nyolc részre a nyílvesszőt, inkább feldobta az égboltra. "A nyílvesszőt az kapja meg, aki elkapja". A legfiatalabb fiú kapta el a nyílvesszőt, belőle lett az Északi Csillag (Polaris, Sarkcsillag). A többi hét fiú a kísérő istene lett, a hét Buddha, akik minden éjjel meglátogatják fiatalabb fivérüket. A <em>Dolun burkhan</em> név (jelentése: "a hét Buddha") ebből a legendából ered, ahol a hét fivér csillaga a Nagy Medve csillagképet alkotja, az arany nyílvessző pedig az <em>Altan Hadaasz</em>, a Sarkcsillag.</p></blockquote>
<p> A mongolok hagyományosan kötődnek a Nagy Medve csillagképhez, amiben minden egyes csillaghoz egy-egy születési év tartozik a kínai naptár szerint. A kínai naptár és a mongol naptár hasonlóak. A mongol naptár holdnaptár. Ebben minden évet egy-egy állat szimbolizál, ami kapcsolatban áll egy csillaggal a Nagy Medve csillagképben. Dubhe a patkány éve, majd Merak az ökör éve, és így tovább a Nagy Medve farkáig, ahol az Alkaid szimbolizálja a ló évét. Majd visszatér az első, a juh éve, és ez ismétlődik a tizenkettedik, utolsó évig a kínai naptárban, ami a disznó éve. </p>
<p>[G. Zotti megjegyzése: Ez egy variációja a régóta ismert "A hét Buddha" szutrának, amit az <em>Elverskog</em> ír le. </p>
<img src="doloon_burkhan.png" width="550">
<h4>Hullócsillagok</h4>
<p> A hullócsillagokat egy-egy konkrét személy halálával kötik össze, így ellentétben a keleti hiedelemmel, amikor valami jót kívánnak egy hullócsillag megpillantásakor, a mongolok azt mondják: "Ez sem én vagyok!"</p>
<h4>Elfeledett legendák </h4>
<p> Három legenda gazdag tartalommal szinte feledésbe merült: </p>
<h5>A Nap</h5>
<blockquote><p> A világ kezdetben hatalmas száraz mező volt, amit hét Nap égetett. Élt egy ember, egy igen jó íjász, aki megígérte az isteneknek, hogy kilyukasztja a Napokat, és nem téveszti el a célt. Ha mégis tévesztene, akkor egyenként levágja a saját ujjait és egy gödörben fog élni mint egy mormota, hogy ezzel elhárítsa a rá nehezedő átkot. Felajzotta az íját, majd egyenként eltalálta a Napokat, egészen a hatodikig. Az utolsó Nap célzásakor egy fecske repült a nyílvessző útjába. A nyílvessző eltalálta a madarat. Mivel az ember nem teljesítette az ígéretét, így száműzetésbe vonult, egy lyukban élt, levágta az ujjait és végül mormotává vált. A fecske ezzel megmentette az utolsó Napot, enélkül minden élet kipusztult volna. </p></blockquote>
<p> A történetben a hetes szám fontossága jelentkezik, ami a buddhista hit szerint szerencsét hoz.</p>
<h5>Fogyatkozások</h5>
<blockquote> <p>Élt egyszer egy <em>Raah</em> nevű szörnyeteg, ami az egész világot rettegésben tartotta. <em>Orcsiváni</em> istennek volt egy varázserejű forrása. Aki ivott a vizéből, az halhatatlanná vált. Egyik nap <em>Raah</em> megtalálta a forrást, és ivott belőle. A Nap és a Hold észrevették ezt, és <em>Orcsiváni</em> tudomására hozták. Az isten nagyon dühös lett és odament megküzdeni a szörnnyel. Többször levágta a fejét, de az azonnal visszanőtt, hiszen a szörny halhatatlan volt. A szörny elmenekült a Hold és a Nap között. Akkor <em>Orcsiváni</em> arra kérte a Holdat, aki elkapta a szörnyet, hogy vágja le annak fenekét és farkát. Bosszúból a szörny időnként visszatér, és megeszi a Holdat vagy a Napot.</p></blockquote>
<p>Amikor fogyatkozás történik, a mongolok szerint <em>Raah</em> felfalja a Napot vagy a Holdat, ezért nagy zajt csapnak, hogy elijesszék a szörnyet. A 13. században Guillaume de Rubruck ezt írta:</p>
<blockquote><p>"Néhány mongol embernek csillagászati ismeretei vannak, amivel előre tudják jelezni a Hold vagy a Nap fogyatkozását. Mielőtt ez megtörténik, ételt halmoznak fel, mert a fogyatkozás közben nem akarják elhagyni a lakhelyüket. A fogyatkozás alatt dobokkal és egyéb hangszerekkel zajt és éktelen lármát csinálnak. Amikor a fogyatkozás véget ér, nagy lakomát rendeznek a felhalmozott ételekből. </p></blockquote>
<p>(Forrás: <em>Les astres chez les Turcs et les Mongols</em>, szerző Jean-Paul Roux (francia nyelven). <em>Revue de l'histoire des religions</em>, tome 195 n°2, 1979. pp; 153-192.) </p>
<p>Napfogyatkozás miatt Mongóliába utazók 2008-ban is megfigyelték, hogy a sofőrök és a szakácsok a saját sátrukba vonultak és nagy zajt csaptak az edényekkel. Úgy tűnt, hogy ezt nem a turisták kedvéért tették. Említésre méltó a <em>Raah</em> név és az indiai <em>Rahu</em> közötti hasonlóság.</p>
<h5>Kassziopeia (<em>Hun Tavan Od</em>)</h5>
<p>Kassziopeia (<em>Hun Tavan Od</em>) az egységet, a testvériséget, szolidaritást szimbolizálja. A csillagkép öt csillaga Dzsingisz khán és felesége, Oulin öt gyermekének egységét jelképezi. <p>
<blockquote><p>A gyermekek kezdetben sokat vitatkoztak és veszekedtek egymással. Anyjuk ezért kötéllel erősen megkötözte őket. Ha egyenként ki tudják oldani az összes csomót, az azt jelenti, hogy nem maradnak egységben, a testvériség felbomlik nehéz időkben. Azonban ha a kötések kiállják a próbát, akkor az öt fivér egységben marad életük végéig és győzedelmeskedni fognak háború idején is. </p></blockquote>
<h4> Egyéb hiedelmek</h4>
<p>Mongol legenda szerint ha egy nő megszámolja a csillagokat százig, akkor utána megálmodja, hogy ki lesz a férje.<p>
<p> A mongolok időnként azzal fejezik ki tiszteletüket a Nagy Medve (<em>Dolun Burkhan</em>) iránt, hogy tejet loccsantanak az irányába. A tej a fehér színe miatt a tisztaságot szimbolizálja. Ha imádkoznak, hogy valami sikerüljön, akkor több ember javára teszik, mert ha egyetlen emberről lenne szó, az balszerencsét hozna. </p>
<h3> Összefoglalás</h3>
<p> A csillagképekkel kapcsolatos hitvilágra nyilvánvalóan hatottak a keleti vallások, de a fent röviden ismertetett mondák mongol sajátosságokat tükröznek. A mongol kultúra és tudásanyag nagyrészt szóbeli formában terjed, kevés írásos anyag áll rendelkezésre erről a témakörről. Mivel előfordulnak pontatlanságok a közlések során, ezért minden megfigyelést, javaslatot, kiigazítást örömmel fogadunk! </p>
<h3>Köszönetnyilvánítás és további olvasnivaló</h3>
<ul>
<li>Bayrlalaa (=köszönjük) minden mongol embernek a kedvességét és segítségét a fenti információk összegyűjtésében a kultúrájukról. </li>
<li><a href="http://uranoscope.free.fr" class='external text' title="http://uranoscope.free.fr" rel="nofollow">L'Uranoscope de France</a></li>
<li><a href="http://www.afanet.fr" class='external text' title="http://www.afanet.fr" rel="nofollow">
L'Association Française d'Astronomie / Francia Csillagászati Szövetség</a></li>
<li><a href="http://www.outofnowhere.asia" class='external text' title="http://www.outofnowhere.asia" rel="nofollow">OutOfNowhere</a></li>
<li><a href="https://journals.ub.uni-heidelberg.de/index.php/jiabs/article/download/8974/2867">Johan Elverskog: The Mongolian Big Dipper Sutra. </a> Journal of the International Association of Buddhist Studies 29 Nr1 2006(2008), pp87-123.</li>
</ul>
<h3> Szerzők </h3>
<p> A mongol égboltkultúra leírása két Stellarium felhasználónak köszönhető, ők <strong>Anthony Lagain</strong> (anthony.lagain(at)gmail.com) és <strong>Batiste Rousseau</strong> (batiste.rousseau(at)gmail.com). Az információk főleg szóbeli közléseken alapulnak, amit két hónapos mongóliai tartózkodásuk során szereztek. További információk: <a href="http://souslecieldemongolie.wordpress.com/" class='external text'
title="http://souslecieldemongolie.wordpress.com/" rel="nofollow">www.souslecieldemongolie.wordpress.com</a> (francia nyelven). </p>
|
